Reade

Név: Reade (’vörös hajú, nádsíp’)
Avatar: Desmond Harrington
Nem: Férfi
Kaszt: hétköznapi ember
Kor: 32

Jellem: arrogáns, kétszínű, erőszakos, kárörvendő, találékony. Egy igazi szélhámos, aki élvezi, hogy másoknak nyomorúságot okozhat. Szeret nevetni, szórakozni, de ezt is legfőbbképpen mások kárán.

Előtörténet:
Egy Mercia közeli névnélküli faluban születtem. Anyám egy iszákos, bajuszos és undorító némber, apám pedig a falu egyetlen kocsmájának csaposa. Alkoholista ő is.

A gyerekkorom pazar volt, igazán irigylésre méltó: apám verte anyámat, vagy pedig fordítva (náluk igazán nem lehetett tudni), én pedig néztem.
Talán akkor alakult ki erőszakos mi voltam. A szomszéd parasztokkal állandóan vertük egymást, mert ez volt a példa otthon. Nem, nem sajnálatra méltó, szerintem egészen szórakoztató volt: az unintelligencia határtalansága és a puritánság, amelyben éltem: higgyétek el, megvolt a maga szépsége.
Atyám egyébként szerette volna, ha viszem tovább a családi vállalkozást, amely igazából minden fiatal férfi álma lehetne: Ki ne szeretne egy büdös, korhadó faviskóban sört árulni?
Igen, csábító lehetőség volt, erre már egész fiatalon rájöttem. Soha nem voltam egyébként egy nyámnyila kölyök, így már akkor közöltem apámmal, hogy szó sem lehet róla. Elmentem volna inkább földet művelni, minthogy mindennap az ostoba, agyzsibbasztó csőcselékkel társalogjak. Apám válasza persze a szokásos volt: megütött. Én visszaütöttem. Nagyot.

Azt hiszem így kerültem az utcára 17 éves gyerekként. Igazából boldog voltam: kit érdekelnek ezek a műveletlen, senkiházi parasztok? Lehet, azóta már halálra verték egymást, nem lepődnék meg. Ha így történt volna, csak azt sajnálom, hogy nem láthattam a döntő párviadalt: biztos halálra nevettem volna magamat. Hm, persze a „halálra” csak képletesen.
Nos, folytatva a történetet, 17 évesen tehát egyedül maradtam. Mit tesz ilyenkor egy fiatal, magára maradt fiú?
Valószínűleg elkallódik valami pompás királyságba szolgának. Én azonban nem akartam az úri nép udvari bohóca lenni. Soha nem fűlött a fogam egy hercegecske csizmáját pucolni, vagy kitrágyázni az istállót. Az ő csizmája, az ő istállója. Csinálja meg maga!

Tisztában voltam vele, hogy bolondság ez az észjárás, de soha nem adtam alább az elképzelésemből. Merciába mentem, majd ott a templom befogadott kegyeibe: azt hazudtam, hogy árva vagyok, a főpapúr pedig fiaként kezelt. A szegény kis nincstelen Reade! Ó, el kell sírnom magam, akárhányszor csak rágondolok.
Ettől kezdve legalább művelődtem kissé: meg tanultam írni, és rendkívül sokat olvastam. Azonban egy paraszti, erőszakos környezetben nevelkedett fiút nem lehet csak úgy megváltoztatni…

A hittérítések során sokszor kerültem különböző nemesi házakba. Nem tehettem róla: vonzott a gazdagság, ezenkívül idegesített, hogy ostoba embereknek van sok pénze. Loptam. Egyre többet, és egyre jobban, és nem éreztem megbánást. Az ellopott dolgokat tovább adtam jó pénzért.
Egy éjszaka aztán meg is szöktem a templomból és Merciából. Tudtam, hogy nem ez az életcélom, nem vagyok valami szentfazék.
Magammal vittem az összes lopott dolgot. De még mennyi ékszert és hacukát eltulajdonítottam! Büszke voltam magamra, és élveztem, hogy ennyi semmirekellő kis nemest megfosztottam vagyonának egy részétől.
A legszórakoztatóbb, hogy mindezt aztán máshol eladtam, az elkényeztetett úrilányok csak úgy jöttek a nyakláncokért! Pompás! Ha tudnák, hogy mások ellopott értékeit viselik…

Ezután teltek múltak az évek. Nagyon sok helyet bejártam, nagyon sokat loptam. Mára egész kis gyűjteményem van, a kereskedés fortélyait pedig mesterien kitanultam. Még a 20as éveim végén mellém szegődött egy hozzám hasonló szélhámos férfi, Spike, aki egy igazi csaló volt. A legjobbak legjobbika. Sajnálatos, hogy az egész barátság arra ment ki, hogy elvigye minden portékámat…
Kissé elszámolta magát szerencsétlen: agyonvertem, majd én vittem el az ő portékáját!
Nos, ezóta rendkívül jól megy az üzlet.

Egy ideje lopnom sem kellett, mert annyi pénzem van. De soha nem elég! Most épp Camelotba tartok. Alig várom, hogy minél több pipogyát átverhessek. Talán ha meguntam, aztán még le is telepedhetek végre.
Vagy alaposan megverhetek valakit. Ki tudja milyen kalandok várnak rám…

----
Megjegyzés1: Utazásaim során számtalan szerelmi kalandban volt részem, de egyik sem tartott sokáig. Mindenesetre imádom a szexet. A jó szex titka a vadság... És, hogy nekem jó legyen!

Megjegyzés2: Varázslók? Addig nincs problémám velük, amíg el nem távolítják a kis varázslatukkal a létfontosságú testrészeimet (ököl, férfiasság). Izgalmas és intelligens emberek, igazán kár, hogy eddig nem sokkal találkoztam...

Előtörténetem rendkívül tömören foglalja össze hosszas életem, így bármilyen kérdésed van most tedd fel. Nem érek rá egész nap!

Elfogadva! Jó ármánykodást köztünk